Húsz klubból kilencnél új vezetőedző kezdte a Serie A 2026/27-es idényét. Ez önmagában is sok, de a szám mögötti szerkezet még beszédesebb: az olasz élvonalban idén nem egyszerűen kicseréltek néhány kispadot, hanem egy összefüggő láncolat mozdult el, amelyben az egyik klub menesztettje lett a másik nagy fogása, a távozó helyére pedig annak a klubnak az edzője érkezett, ahonnan a saját utódja jött.
Ha ehhez hozzávesszük azt a két edzőt, aki még a 2025/26-os idény közben érkezett és most folytatja – Luciano Spallettit a Juventusnál és Daniele De Rossit a Genoánál –, akkor a húsz Serie A-klubból tizenegynél ül olyan szakember a kispadon, aki egy évnél rövidebb ideje dolgozik ott. A bajnokság több mint fele gyakorlatilag újratervezés alatt áll.
Ebben a cikkben végigmegyünk mind a kilenc nyári kinevezésen: honnan jött az edző, kit váltott, mit mondott a bemutatkozásán, milyen rendszert hozott, és mit mutatott ebből a nyitófordulóban. A végén összeszedjük, kik maradtak a helyükön, és megnézzük, mit mond az első forduló mérlege az új edzőkről.
A körhinta térképe: ki kit váltott
A nyár leglátványosabb láncolata a Milantól indult. A klub 2026. május 25-én menesztette Massimiliano Allegrit – egy nappal azután, hogy Antonio Conte bejelentette a távozását a Napolitól. A Milan ötödik lett, sorozatban másodszor maradt le a Bajnokok Ligájáról, és a vezetőség a teljes szakmai stábot lecserélte: Allegrivel együtt távozott Giorgio Furlani vezérigazgató, Igli Tare sportigazgató és Geoffrey Moncada műszaki igazgató is.
Onnantól a dominók gyorsan dőltek. A Milan június 16-án Rúben Amorimot nevezte ki Allegri helyére. A Napoli július 3-án éppen a Milantól menesztett Allegrit szerződtette Conte utódjaként. A Lazio és Maurizio Sarri május 26-án közös megegyezéssel bontott szerződést; Sarri két héttel később az Atalanta edzője lett, a Lazio pedig Gennaro Gattusót hozta a helyére. A harmadik lánc a Sassuolónál futott végig: Fabio Grosso júniusban felbontotta a szerződését, hogy a Fiorentinához mehessen, a Sassuolo pedig Alberto Aquilanit nevezte ki a helyére.
A maradék három váltás önálló történet: a Bologna Domenico Tedescóval pótolta a közös megegyezéssel távozó Vincenzo Italianót, a Torino Ignazio Abatéval Roberto D'Aversát, a Monza pedig Ivan Jurićot hozta Paolo Bianco helyére.
Massimiliano Allegri – Napoli
A nyár legnagyobb visszhangot kiváltó szerződtetése. A Napoli július 3-án jelentette be Allegrit, 2029. június 30-ig szóló szerződéssel. Az elődje, Antonio Conte két idény után maga jelentette be a távozását, és nyíltan arról beszélt, hogy nem sikerült egységbe kovácsolnia a klub környezetét. A Napoli mindezzel együtt második lett a 2025/26-os bajnokságban, 76 ponttal.
Allegri számára a nápolyi kispad hazatérés is: 1997/98-ban játékosként szerepelt a klubnál. A július 14-i, a Teatro San Carlóban tartott bemutatkozásán azt mondta: „Boldog vagyok, hogy a Napoli világával dolgozhatok", majd hozzátette, sajnálja, ahogy az előző idénye véget ért a Milannál. A kapott keretet „fontos keretnek" nevezte.
Ami taktikailag számít: az olasz sajtó szerint Allegri négyes védelemre és 4-3-3-ra építkezik, ami szakítás Conte utolsó másfél évének hármas védelmével. A Corriere dello Sport szerint a szélsőknek is támadóbb szerep jut: Politanótól például nem a teljes oldal lefutását, hanem gólokat várnak. Az érdekesség az, hogy Allegri – akinek a hírneve épp az eredményközpontú, pragmatikus futballhoz kötődik – a Gazzettának azt üzente, hogy labdabirtoklásra épülő játékot szeretne.
A nyitófordulóban a Marassiban 4-3-3-mal állt fel (Meret; Di Lorenzo, Rrahmani, Rafa Marín, Spinazzola; Anguissa, Lobotka, McTominay; Politano, Højlund, Alisson Santos), és 2-0-ra nyert – de a két gólt két csereember, De Bruyne a 82., Vergara a 87. percben szerezte. Allegri utána nem szépített: „Az első meccseket rendezetten kell játszani, az első félidőben sokat hibáztunk technikailag." A csapat védekezését dicsérte, a támadójátékot nem.
Egy fontos árnyalás az átigazolásokról: a nyár két legnagyobb nápolyi ügylete, Rasmus Højlund végleges megvásárlása és Alisson Santos opciójának lehívása egyaránt Allegri érkezése előtt zajlott le. Amit ő maga kért, az védő volt – az olasz sajtó szerint hetekig várt rá –, és a bajnoki rajt napján érkezett meg Benoît Badiashile kölcsönben a Chelsea-től.
Rúben Amorim – Milan
A Milan június 16-án jelentette be a portugál szakembert. A szerződés hosszáról a lapok nem egyeztek: a legtöbb forrás 2029-et ír, egy 2028-at, egy pedig kétéves megállapodást – ezért itt óvatosan fogalmazunk. Amorim a bejelentéskor azt mondta: „Vannak ambíciók, amelyek végigkísérik az ember pályafutását, és nekem a Milan edzése mindig ilyen volt."
Az előzménye rossz volt: a Manchester United 2026. január 5-én menesztette, tizennégy hónap után, hatodik helyen. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy egy Leeds elleni 1-1 után nyilvánosan bírálta a klubvezetést, amiért nem kapott mozgásteret az átigazolási piacon. Az angol ciklusa nem volt teljesen sikertelen: 2025-ben Európa-liga-döntőt játszott, igaz, azt elveszítette a Tottenhammel szemben.
A július 8-i bemutatkozásán a fő üzenete egyszerű volt: „Azért vagyok itt, hogy nyerjek", és „domináns csapatot" akar. A stílusról: „Labdával akarok játszani, gyorsan visszaszerezni a labdát, uralni az ellenfelet." Ez pontosan az ellentéte annak, amit a Milan Allegrivel csinált, és a tulajdonos RedBird nyíltan is így pozicionálta a váltást.
Amorim rendszere a 3-4-2-1, ugyanaz, amit a Sportingnál és a Unitednél használt: labdával 3-2-4-1-re nyílik, labda nélkül 5-4-1-re zárul. Ez a modell nagyon mozgékony, atletikusan felkészült játékosokat kíván, és Amorim történetileg nem szokta tolerálni azokat, akik fizikailag vagy taktikailag nincsenek szinten.
Ez a nyitófordulóban azonnal látszott: Torinóban Modrićot, Pulisicot, Rabiot-t és Saelemaekerst is a kispadon hagyta, ami az olasz sajtóban komoly meglepetés volt. A Milan mégis nyert 2-1-re, a 19 éves Alphadjo Cissè góljával a 64., majd a szünetben beállt Rabiot találatával a 66. percben. Amorim utólag Cissèt emelte ki: „Nemcsak a gól, hanem a minőség, amit a csapatnak adott. Úgy tűnt, ő a csapat legtapasztaltabb játékosa." És hozzátette: „A legfontosabb a győzelem. Néha a játékstílusról vitatkozunk, de a futballban egyetlen cél van: nyerni."
A Milan több mint 160 millió eurót költött a nyáron – Gonçalo Ramos a PSG-től, Mario Gila a Laziótól, Diego Moreira a Strasbourg-tól –, de az olasz sajtó ezeket tulajdonosi döntéseknek, nem Amorim kéréseinek írja le. Rafael Leão eladása augusztus közepéig nem sikerült.
Gennaro Gattuso – Lazio
A Lazio június 23-án hivatalossá tette Gattuso kinevezését, 2028. június 30-ig. Az érkezése egy nagyon fájdalmas fejezet után történt: Gattuso 2025 júniusától az olasz válogatott szövetségi kapitánya volt, és 2026. március 31-én Bosznia ejtette ki Olaszországot a vb-pótselejtezőn tizenegyesekkel – sorozatban harmadszor maradt le az olasz válogatott a világbajnokságról. A sajtótájékoztatón mindössze annyit mondott: „Bocsánatot kérek." Három nappal később lemondott.
Az elődje Maurizio Sarri volt, aki maga döntött a távozás mellett, és nyíltan az átigazolási piac körüli konfliktusra hivatkozott: azt mondta, megígérték neki, hogy januárban lesz beleszólása a keretépítésbe, de nem így lett. A Lazio kilencedik lett, és elveszítette a Király-kupa döntőjét az Interrel szemben.
A július 11-i bemutatkozásán Gattuso az a mondat adta a címeket, hogy „Sisakot kell felvenni. Ez az én kenyerem." A válogatottról: „A seb örökre megmarad, mert óriási volt a csalódás." A stílusáról: „Nekem az a védelem tetszik, amelyik kilép, nem az, amelyik alakzatban dolgozik." A piacról pedig kifejezetten szerényen fogalmazott: „Nem szeretem a vásárlást a vásárlás kedvéért. Kevés pénzünk van, és azt a keveset jól kell elkölteni."
A Lazio helyzete nem egyszerű: átigazolási korlátozások alatt áll, a szurkolók hónapok óta tiltakoznak a klubvezetés ellen, és az Olimpico félig üresen kongott az előző idény végén. Gattuso ezt is nyíltan felvállalta: „Mindent megtennék azért, hogy visszahozzam az embereket a stadionba."
A nyitófordulóban 4-3-3-ban állt fel a Dall'Arában, és 1-0-ra nyert Frattesi 59. percben szerzett góljával – a középpályás tíz nappal korábban érkezett kölcsönben az Intertől. Gattuso utólag inkább a hozzáállást dicsérte, mint a játékot: „A hozzáállást megtartom, különösen labda nélküli szakaszban." A sajtótájékoztatón viszont pontosan megnevezte a hiányosságot is: a csapat jól jut előre, de az utolsó húsz méteren rossz döntéseket hoz.
Maurizio Sarri – Atalanta
Sarri június 15-én írt alá az Atalantához, három évre. A bergamói kispad az elmúlt években forgóajtó lett: Gian Piero Gasperini távozása után előbb Ivan Jurić jött, őt 2025 novemberében menesztették, utána Raffaele Palladino következett, akit 2026 júniusában szintén elküldtek a teljes stábjával együtt.
Sarri érkezése egy évtizedes taktikai korszakot zár le. Az Atalanta Gasperini óta hármas védelemmel játszott, Jurić és Palladino is ezt vitte tovább. Sarri viszont 4-3-3-at hozott, ami azt jelenti, hogy a szélsővédők – Bellanova, Zappacosta, Bernasconi – hátrébb húzódnak és kevesebb szabadságot kapnak, mint a korábbi szárnyvédő szerepben.
A július 16-i, zingoniai bemutatkozásán ezt maga is kimondta: „Teljesen más filozófiát hozok." A klubválasztásról azt mondta, azért jött az Atalantához, hogy „bezárjon egy kört." A 4-2-3-1-et is emlegette lehetőségként.
Az első meccsen 4-3-3-mal állt fel a Sassuolo ellen, De Ketelaerét a kispadon hagyva, és 2-1-re nyert Raspadori 6. és Krstović 65. percben szerzett góljával. A saját értékelése kritikusabb volt a győzelemnél: dicsérte a középpályát, de hozzátette, „túl passzívvá váltunk."
Domenico Tedesco – Bologna
A Bologna június 2-án jelentette be Tedescót, 2028. június 30-ig, további egy évre szóló opcióval. Nehéz örökséget vett át: Vincenzo Italiano két idény alatt Király-kupát nyert a klubbal, és közös megegyezéssel távozott.
Tedesco az első Serie A-munkáját kapta. Előtte a Fenerbahçénél dolgozott, ahonnan 2026. április 27-én menesztették, egy Galatasaray elleni 3-0-s derbivereség másnapján. Korábban a Schalkénél, a Szpartak Moszkvánál, az RB Leipzignél (német kupagyőzelem 2022-ben) és a belga válogatottnál dolgozott.
A június 11-i bemutatkozásán a stílusáról azt mondta: „Szeretem a folyékony, támadó játékot, bátor játékosokkal." Hangsúlyozta a rugalmasságot és a többposztos játékosok szerepét, és a rendszer elé helyezte az intenzitást.
A Lazio elleni nyitányon 4-2-3-1-gyel állt fel, de a csapat 1-0-ra kikapott hazai pályán. Tedesco értékelése őszinte volt: „A csapat hullámzó teljesítményt nyújtott, kevés játékbeli folytonossággal, de mindenesetre nem szabad így gólt kapni." A helyzetét nehezíti, hogy a Bologna gerince kicserélődött a nyáron: Lucumí és Castro távozott, Dovbyk, Piccoli, Amondarain, Holm és mások érkeztek.
Fabio Grosso – Fiorentina
A Fiorentina június 8-án nevezte ki a 2006-os világbajnokot, 2028. június 30-ig. Az elődje Paolo Vanoli volt, aki maga is idény közben, 2025 novemberében vette át a csapatot Stefano Pioli menesztése után, amikor a Fiorentina négy ponttal az utolsó helyen állt – és bent tartotta.
Grosso a Sassuolótól érkezett, ahol a 2025/26-os idényben 11. lett a Serie A-ban. A bejelentéskor azt mondta: „Rangos klubhoz érkezem, szenvedélyes szurkolókkal és egy olyan várossal, amely intenzíven éli a futballt. Komolyságot, profizmust és elköteleződést tudok garantálni."
A nyitófordulója viszont a lehető legrosszabbul sikerült: az Olimpicóban 4-0-ra kikaptak a Romától, Malen mesterhármasával. Grosso 4-3-2-1-gyel állt fel, és Moise Keant a kispadon hagyta – a csatár csak 3-0-nál állt be. A meccs után nem kereste a kifogásokat: „Erős, jól felépített csapat ellen játszottunk. Tudtuk, hogy nehéz lesz, de naivitásokkal kaptunk gólokat." És hozzátette: „Rengeteg dolgunk lesz, ezt tudtam, és tudom is."
Az olasz sajtó azóta kemény vele. A Gazzetta „kételyekről, hibákról és vészjelzésekről" írt, a Repubblica „sokkoló bemutatkozásnak" nevezte a meccset. A fő vádpontok: miért kezdett Dodô, akit a piacon kínálnak, miközben a nyár egyik nagy igazolása, Oulai a kispadon maradt – és miért maradt ki Kean.
Kean helyzete önmagában is súlyos háttér: a csatár kérte a távozását, és a Comóhoz szeretne igazolni Cesc Fàbregas csapatához. A Fiorentina előbb pótlást akar, a listáján Beto áll az Udinesétől. Grosso erről is nyíltan beszélt: „Ezzel a klub foglalkozik. Benne vagyunk egy olyan helyzetben, amely elveszi a fókuszt a mérkőzésekről." Ugyanakkor a firenzei szaksajtó egy része türelemre int, és fontos jelezni: menesztésről vagy ultimátumról egyetlen forrás sem ír egy forduló után.
Ignazio Abate – Torino
A Torino június 12-én tette hivatalossá Abate szerződtetését, 2028. június 30-ig, július 1-jei hatállyal. Roberto D'Aversát váltotta, aki maga is februárban vette át a csapatot Marco Baronitól.
Abate a Serie B-ből, a Juve Stabiától érkezett, ahol a feljutási rájátszás elődöntőjéig jutott – ott éppen a Monza ejtette ki. Előtte a Milan utánpótlásában és a Ternanánál dolgozott.
És itt jön a történet, amit az olasz sajtó a legjobban szeretett: Abate 306 tétmérkőzést játszott a Milanban tíz idény alatt, bajnoki címmel és két Szuperkupával, a Serie A-s edzői bemutatkozása pedig éppen a Milan ellen jött. Erről így beszélt: „A Milan a múltam része, nagyon hosszú ideig az életem volt." Majd hozzátette: „Mindent beleadok a Torinóért, és remélem, nagy örömöket szerezhetek az új szurkolóimnak."
Egy gyakori tévedést érdemes tisztázni: Abate nem torinói nevelés. Tizenhárom évesen került a Milan akadémiájára, a Torinóban pedig a 2008/09-es idényben szerepelt kölcsönben, 27 mérkőzésen egy góllal – és a csapat akkor kiesett.
A bemutatkozásán a rendszerekről szándékosan óvatosan fogalmazott: „Leszűkítő dolog számokról beszélni." A 3-4-2-1-et kiindulópontnak nevezte, de elutasította a merev rendszergondolkodást. A Milan ellen ezzel a felállással kezdett, és 2-1-re kikapott – Che Adams csak a hosszabbításban szépített. Az önkritikája éles volt: a csapat „túl passzív és félénk" volt az első félidőben, és feljebb kellett volna tolni a letámadás vonalát.
Alberto Aquilani – Sassuolo
A Sassuolo június 12-én jelentette be Aquilanit, Grosso helyére. A szerződés hosszát a klub hivatalosan nem közölte; másodlagos források két plusz egy évről írnak, ezt hivatalos forrás nem erősíti meg.
Aquilani a Catanzarótól érkezett, amellyel elveszítette a Serie B feljutási rájátszásának döntőjét – éppen a Monza ellen. Érdekes egybeesés: ugyanaz a Monza búcsúztatta Abate Juve Stabiáját az elődöntőben. Ez is az első Serie A-s vezetőedzői munkája.
A július 4-i bemutatkozásán a filozófiájáról azt mondta: „Nekem nincs saját futballom, világos elképzeléseim vannak." A rendszerről: „Ez a csapat négyes védelemhez van szokva." Fő hatásaként Roberto De Zerbit nevezte meg – ami a Sassuolónál külön jelentéssel bír, hiszen De Zerbi ott építette fel a hírnevét. A klub célkitűzése egyértelmű: bennmaradás.
Bergamóban 4-3-3-mal állt fel, és 2-1-re kikapott, pedig Odenthal egyenlített az 55. percben. Aquilani láthatóan elégedett volt a játékkal: „Elégedettség van a teljesítmény miatt. Egyáltalán nem érdemeltük meg, hogy elveszítsük, nagy meccset játszottunk, a futball ma igazságtalan volt velünk."
Ivan Jurić – Monza
A kilencedik nyári kinevezés a legkevesebb figyelmet kapta. A feljutó Monza június 29-én szerződtette a horvát szakembert két évre, Paolo Bianco helyére. Jurić előzménye nem volt sikeres: az Atalantától menesztették 2025 novemberében, tizenegy forduló után, amikor a csapat a 13. helyen állt.
A Monza a nyitófordulóban a San Siróban 4-1-re kikapott az Intertől, igaz, Varela révén egy ideig 1-1 volt az állás. A feljutó számára a következő mérkőzés, az Udinese elleni hazai meccs lesz az első valódi lehetőség a pontszerzésre.
Akik maradtak
A tizenegy folytató között két csoport van. Az egyik azoké, akik már egy teljes idényt lehúztak: Cristian Chivu az Internél, aki a 2025/26-os bajnoki címet és a Király-kupát is megnyerte, és júniusban 2028-ig hosszabbított; Gian Piero Gasperini a Románál, 2028-ig szóló szerződéssel; Cesc Fàbregas a Comónál, aki külföldi ajánlatok ellenére maradt, miután a klub Bajnokok Ligája-indulást harcolt ki; valamint Kosta Runjaić (Udinese), Fabio Pisacane (Cagliari, 2028-ig hosszabbítva a bennmaradás után), Eusebio Di Francesco (Lecce), Carlos Cuesta (Parma), és a két feljutó edzője, Giovanni Stroppa (Venezia) és Massimiliano Alvini (Frosinone).
A másik csoport azoké, akik idény közben érkeztek 2025 őszén, és most a második, de első teljes idényüket kezdik. Luciano Spalletti 2025. október 30-án lett a Juventus edzője a menesztett Igor Tudor helyére, majd 2026 áprilisában 2028-ig hosszabbított. Daniele De Rossi 2025. november 6-án vette át a Genoát Patrick Vieirától, amikor a klub az utolsó helyen állt, és a szerződése a bennmaradással automatikusan meghosszabbodott.
Mit mutatott az első forduló?
A kilenc új edző mérlege a nyitófordulóban: négy győzelem és öt vereség. Győzött Allegri (2-0 Genovában), Amorim (2-1 Torinóban), Gattuso (1-0 Bolognában) és Sarri (2-1 Bergamóban). Kikapott Tedesco, Grosso, Abate, Aquilani és Jurić.
Egy érdekes részlet: a négy győztes közül hárman idegenben nyertek, egyedül Sarri játszott hazai pályán. Ez illeszkedik a nyitóforduló általános képéhez, ahol tíz mérkőzésből hatot az idegenben játszó csapat nyert meg.
A másik érdekesség, hogy három mérkőzésen két új edző állt egymással szemben: Sarri és Aquilani Bergamóban, Tedesco és Gattuso Bolognában, Abate és Amorim Torinóban. Mindhárom párharcból az az edző jött ki győztesen, aki nagyobb klubot vett át – ami egyetlen forduló alapján persze nem következtetés, csak megfigyelés.
A legnagyobb kérdőjel Grosso fölött lóg, de nem azért, mert az állása veszélyben lenne, hanem mert nála a szakmai kérdés összeér egy átigazolási válsággal. Kean ügye addig nem záródik le, amíg a piac be nem csukódik szeptember 1-jén – és addig minden Fiorentina-mérkőzés arról fog szólni.
Amit nem tudtunk ellenőrizni
Amorim szerződésének pontos hossza. A bejelentés napján a lapok 2029-et, 2028-at és kétéves megállapodást is írtak. A források többsége 2029-re utal, de hivatalos, egyértelmű megerősítést nem találtunk.
Aquilani szerződésének hossza. A Sassuolo hivatalosan nem közölte; a két plusz egy év másodlagos forrásból származik.
De Rossi meghosszabbított szerződésének lejárata és feltételei – a klub nem hozta nyilvánosságra.
Allegri nápolyi fizetése és az, hogy Badiashile személy szerint az ő kérése volt-e. Annyi biztos, hogy védőt kért; a konkrét nevet a klub listája hozta.
Amorim milánói igazolásainak háttere. Az olasz sajtó szerint a több mint 160 millió eurós költés tulajdonosi döntés volt, nem edzői kérés – de hogy Amorim melyik játékost kérte személyesen, arra nem találtunk forrást.
Egy figyelmeztetés az olvasóknak: ennél a témánál különösen könnyű elavult adatra futni. Ezek az edzők az elmúlt években több klubot is megjártak, és a keresők előszeretettel dobnak fel 2023-as vagy 2024-es cikkeket úgy, mintha most szólnának. Az itt közölt adatokat a klubok hivatalos közleményeire és dátumozott olasz sajtóforrásokra alapoztuk – és ahol ellentmondás volt, azt kiírtuk.
Minden mérkőzésbeszámolónkat és hírünket a Serie A rovatban találod.

Hozzászólások 0
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés