A Fiorentináról szóló mostani írások többsége ugyanarra a kontrasztra épül: 150,3 millió euró a nyáron – a harmadik legtöbb a Serie A-ban –, és két forduló után nulla pont, nulla szerzett gól, hét kapott gól. Ez igaz, csak nem magyarázat.
Mert ha végigmegyünk azon, mi minden változott meg Firenzében az elmúlt nyolc hónapban, kiderül, hogy a 150 millió euró nem a válság ellenszere, hanem a tünete. Ez a klub nem rosszul költött. Ez a klub egyszerre veszítette el minden támpontját – és utólag próbálta pénzzel pótolni őket.
Nyolc hónap alatt kicserélődött minden
Vegyük sorra, mi tűnt el 2026 januárja óta:
A tulajdonos. Rocco Commisso 2026. január 17-én, 76 évesen elhunyt.
A sportigazgató. Fabio Paratici januárban érkezett – vagyis a nyári piacot egy néhány hetes ember tervezte.
A vezetőedző. Fabio Grossót 2026. június 8-án nevezték ki, három nappal azután, hogy Paolo Vanolitól elváltak.
A keret. Tizennégy igazolás egyetlen nyáron.
A gólfelelős. Moise Keant, aki az idény eddigi négy fiorentinás góljából egyet szerzett, két héttel a szezonkezdés után eladták.
A stadion. A Franchi félig lebontva, jelenleg körülbelül 22 ezer férőhellyel.
Ezek nem egymástól független bajok. Egy klub, amelynél egyszerre új a tulajdonosi vezetés, a sportigazgató, az edző és a játékosok fele, nem rendelkezik azzal, amit szakmai folytonosságnak hívunk – nincs meglévő játékstílus, amibe be lehetne illeszteni az új embereket, és nincs meglévő mag, aki elmagyarázná nekik, hogyan működik a csapat.
Ilyenkor a nagy költés nem megoldás, hanem kényszer: ha nincs mire építeni, akkor mindent egyszerre kell megvenni – és pontosan ez az, ami két forduló alatt sosem áll össze.
A nulla gól és a hét kapott gól ugyanannak a hiánynak a két oldala
A védekezési számok önmagukban is kellemetlenek. A laviola.it összesítése szerint:
A bajnokságban 180 perc alatt 29 lövést engedélyeztek, ebből 14 volt kapura tartó.
Ez hatpercenként egy lövés, nagyjából tizennégy percenként egy kapura tartó lövés – és huszonhét percenként egy kapott gól.
Az Olasz Kupát is beleszámítva (270 perc): 44 lövés, 18 kapura, harminchárom percenként egy gól.
És egy adat, amely mindent elmond: a Fiorentina az idényben eddig négy gólt szerzett, mind a négyet az Olasz Kupában, a Benevento elleni 4-1-en augusztus 14-én. Az egyiket Moise Kean – akit két héttel később eladtak.
A két véglet – a nulla lőtt és a hét kapott gól – egyébként ugyanarra utal. Egy csapat, amelyik támadásban is és védekezésben is a mezőny alján van, nem egy poszton gyenge: nincs kialakult alakzata. A támadó- és a védőmunka ugyanabból a szerkezetből következik, és ha a szerkezet nincs meg, mindkettő egyszerre romlik el. Ez a legkevésbé riasztó fajta rossz kezdés – de csak akkor, ha van idő megvárni, amíg összeáll.
Százötven millió, tizennégy igazolás
Az Il Fatto Quotidiano nyári költési rangsora szerint a sorrend: Milan 165,05 millió, Juventus 164,35 millió, Fiorentina 150,3 millió euró. Fontos fenntartás: a különböző olasz lapok más-más módszerrel számolnak, és a Fiorentina esetében 130 és 200 millió közötti számok is keringenek attól függően, beleszámolják-e a vételi kötelezettségeket. A 150,3 milliót forrásmegjelöléssel adjuk tovább.
A legnagyobb tételek: Arthur Atta az Udinesétől 25-27 millióért, Christ Inao Oulai a Trabzonsportól 25 millióért, Mateo Pellegrino a Parmától 22,5 millióért, Pedro Gonçalves a Sportingtól 22,5 milliós vételi kötelezettséggel, Beto az Evertontól 18 millióért, Radu Drăgușin a Tottenhamtől 17,5 milliós kötelezettséggel. Kölcsönben érkezett a Real Madridtól Franco Mastantuono – tisztán, vételi opció nélkül.
Távozott viszont Kean a Comóhoz (10 millió kölcsöndíj, 25 millió vételi kötelezettség, plusz 5 millió bónusz), és a záró napon Albert Guðmundsson a Lazióhoz. A Corriere dello Sport értékelése szerint a piac „dinamikus és drága” volt, de a stratégia menet közben összekuszálódott.
Van ebben egy szerkezeti probléma is, amit érdemes kimondani. A drága tételek nagy része vételi kötelezettséggel érkezett – Gonçalves, Drăgușin –, ami azt jelenti, hogy a klub a jövőbeli költségvetését is elköltötte, mielőtt kiderült volna, működik-e a csapat. Ez akkor jó üzlet, ha az idény sikeres. Nulla pontnál viszont a mozgástér is elfogy.
Az edző, akire már fogadnak
A kispadon Fabio Grosso ül, akit a Sassuolótól hoztak, 2028-ig – ugyanaz az ember, aki 2006-ban belőtte a világbajnoki döntő győztes tizenegyesét.
A római vereség után még óvatos volt: „Nagyon magas volt az akadály. Tudom, hogy rengeteg a tennivaló.” A Frosinone elleni este viszont már máshogy fogalmazott: „Egy ilyen szép napon valami mást szerettünk volna csinálni. Sajnos nagy könnyelműségeket mutattunk.” És vállalta a füttyöt is: „Jogos, hogy jöttek a fütyülések, de a kezdeti tapsot is megtartom magamnak.”
A fogadóirodák gyorsabban reagáltak, mint a klub: augusztus 31-én Grosso menesztésének odds-a 3,50-re zuhant. Ezt érdemes annak látni, ami: fogadóirodai árazás, nem hírügynökségi értesülés – nem tudja, mi történik a klubon belül, csak azt mutatja, mire fogad a piac. Az viszont igaz, hogy egy edzőt általában nem az odds ment meg.
Grosso mellett szól egy strukturális érv: a kinevezése Paraticié volt, három hónappal ezelőtt. Egy sportigazgató, aki januárban érkezett, júniusban edzőt nevezett ki és 150 milliót költött, szeptemberben nagyon nehezen mondja ki, hogy tévedett – mert ezzel a saját nyarát minősítené.
A tulajdonos és a stadion, amit nem lehetett lebontani
Rocco Commisso 1949-ben született a calabriai Marina di Gioiosa Ionicában, gyerekként vándorolt ki az Egyesült Államokba, és 1995-ben alapította a Mediacomot, amely az Egyesült Államok ötödik legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatója lett. A Fiorentinát 2019 júniusában vette meg a Della Valle családtól.
Két dolgot hagyott maga után. Az egyik a Viola Park: egy nagyjából 260 ezer négyzetméteres edzőközpont tizenkét pályával és két kis stadionnal, amelyet 2023 októberében adtak át, és amely a tervezett 70 millió helyett végül nagyjából 110 millió euróba került. A másik a stadionháború, és ez ma is a klub legnagyobb pénzügyi terhe.
Commisso új stadiont akart, és nem kapott rá engedélyt – a Franchi ugyanis műemlék. A véleményét nem rejtette véka alá: 2022 januárjában a Financial Timesnak azt mondta, a Franchi „a legszarabb dolog, amit valaha kitaláltak”, és hogy „a bürokrácia megőrjít”. Máskor: „Le akarom bontani, ez nem a Colosseum.”
A Stadio Artemio Franchit Pier Luigi Nervi tervezte, 1930 és 1932 között épült, és a vasbeton-építészet egyik mérföldköve a Maraton-torony és a csigalépcsők miatt. 1983-ban nemzeti műemlékké nyilvánították, 2020 májusában pedig újra megerősítették a védettségét.
Az átépítés 2024 februárjában indult el. A teljes projekt nagyjából 265 millió euró, a rendelkezésre álló közpénz körülbelül 205 millió – vagyis hatvanmillió hiányzik a második ütemhez. Közben a bíróság megsemmisítette az 55 millió eurós uniós helyreállítási forrás felhasználását a stadionra; ezt az összeget később más forrásból pótolta a kormány.
A gyakorlati következmény pedig közvetlenül a bevételi oldalt érinti: a Franchi jelenleg körülbelül 22 ezer nézőt tud fogadni, mert az új Fiesole-kanyar felépült ugyan, de nem használható, és a Maraton-lelátó egy része is zárva. Az augusztusi ígéret, hogy a centenáriumra megnyílik a Fiesole, nem valósult meg; a teljes befejezés jelenlegi célja 2029.
Vagyis a klub félkapacitású stadionból finanszírozza a 150 milliós keretet – egy félig lebontott műemlékben, amelyet a néhai tulajdonosa le akart bontani, de nem engedték neki. Ez a mondat foglalja össze a legpontosabban, hol tart ma a Fiorentina.
Az este, amit nem így képzeltek el
2026. augusztus 29., szombat, 18:30. A Franchiban 23 132 néző. A műsor a meccs utánra volt betervezve: lézershow, drónok, klublegendák felvonulása, élő zene. Előbb viszont le kellett játszani a mérkőzést: Raimondo a 26. és a 68., Bracaglia a 37. percben talált be. A Fiorentina kétszer is kapufát lőtt az első félidőben, gólt nem, a lefújásnál pedig kifütyülték a csapatot.
Az ünnepség ezután mégis lement. Megemlékeztek Davide Astoriról, az elhunyt csapatkapitányról, a Fiesole pedig felcsendítette a „C'è solo un capitano” éneket. A klub visszavonultatta a 10-es mezt, és Giancarlo Antognoninak adta át. Giuseppe Commisso elnök – Rocco fia, akit 2026. január 27-én választott elnökké az igazgatóság – ennyit mondott neki: „Firenze és a Fiorentina tiszteleg előtted, ez a mez a tiéd.”
Négy nappal később, a legendák mérkőzésén Batistuta kétszer is betalált 20 305 néző előtt. A centenáriumi hét legszebb pillanata tehát nem a jelenlegi csapathoz kötődött – és ez a részlet önmagában is elárul valamit arról, hol tart most ez a klub.
Magyar szemmel: a Fiorentina magyarabb, mint gondolnád
Van ennek a klubnak egy olyan rétege, amit magyar olvasó valószínűleg nem ismer – és amely érdekesebb, mint bármelyik idei igazolás.
A Fiorentina első vezetőedzője magyar volt. A klub saját hivatalos története írja le, olaszul: „Az első Fiorentina 1926/1927-ben a via Bellini-i stadionban játszik, az edző a magyar Csapkay Károly, a magyar védő Posteiner Árpád pedig a Fiorentina első külföldije.”
Csapkay 1894. május 29-én született Budapesten, játékos-edzőként dolgozott, és a firenzei Libertastól – vagyis az egyik összeolvadó klubtól – került a Fiorentinához. A klub legelső, 1926. szeptember 20-i mérkőzésén ő ült a kispadon, és Posteiner Árpád ott volt a pályán. A meccs vereség lett a Signa ellen, és a csapat a Libertas kifakult piros mezében játszott, mert az új szerelés még nem készült el. Az első gólt Mario Baldini szerezte.
Van ebben egy éles történelmi fintor. Alig három héttel a klub megalapítása előtt, 1926. augusztus 2-án fogadták el a Carta di Viareggiót, azt a dokumentumot, amely egyebek mellett kitiltotta a külföldieket az olasz futballból – és amely elsősorban magyar és osztrák játékosokat érintett, több mint nyolcvanat. A Fiorentina ennek a rendeletnek az árnyékában született meg, és rögtön magyar edzőt és magyar védőt szerződtetett.
A lila mez is magyar örökség. A klub hivatalos története kimondja, hogy a viola szín nem elrontott mosásból született, ahogy a legenda tartja, hanem abból, hogy Luigi Ridolfi elnök az Újpest mezéhez hasonló szerelést akart, miután 1928-ban barátságos mérkőzésen találkoztak. Az új, lila mez 1929. szeptember 22-én debütált; előtte a Fiorentina fehér-piros kockás mezben játszott.
Vagyis a klub beceneve és teljes identitása – a viola – egy magyar csapat színeiből származik. Ez nem egy anekdota a sok közül: ez maga a márka.
És nem elszigetelt eset. Az olasz Wikipédia szerint a Fiorentina edzői között az olaszok után a magyarok vannak a legtöbben, kilencen – Csapkay, Feldmann Gyula, Ging József, Molnár Ferenc, Senkey Imre, Czeizler Lajos és Hidegkuti Nándor is köztük.
A legfontosabb közülük Hidegkuti Nándor, aki 1961. január 25-én vette át a csapatot, és aki alatt a Fiorentina megnyerte a legelső Kupagyőztesek Európa-kupáját – a Rangers ellen összesítésben 4-1-re –, valamint az Olasz Kupát. Ez a mai napig a klub egyetlen európai trófeája. A következő idényben újra döntőbe vitte a csapatot, méghozzá úgy, hogy az elődöntőben az Újpesti Dózsát ejtette ki 3-0-s összesítéssel.
Érdemes ezt a mostani helyzet mellé tenni. A klub történetének egyetlen európai trófeáját magyar edző nyerte, a klub színeit magyar csapattól vették, az első meccsét magyar edző irányította – és ma egyetlen magyar sincs a Fiorentinánál, sem a felnőttkeretben, sem a stábban. A kapcsolat teljes egészében történelmi.
A magyar klubok és a Fiorentina egyébként sokat találkoztak: a Puskás Akadémia összesítése szerint huszonegy alkalommal, tíz olasz győzelemmel, öt döntetlennel és hat magyar sikerrel. A legnagyobb közülük a Vasasé, amely 1965. június 26-án 1-0-ra verte a Fiorentinát a Mitropa-kupa döntőjében, Bécsben. Újabb kori emlékek: a Debrecen 2009-ben a Bajnokok Ligájában 3-4-re kapott ki tőlük Budapesten, a Ferencváros 2023-ban pedig 2-0-s vezetésről engedte ki a kezéből a győzelmet Firenzében, a 93. percben kapott góllal.
Szeptember 20. – egy dátum, amiről senki nem ír
2026. szeptember 20-án, vasárnap 12:30-kor a Fiorentina a Napolit fogadja a Franchiban. Ez a nap pontosan száz évvel a klub legelső mérkőzése után van – azé a meccsé, amelyet Csapkay Károly irányított.
Ezt az egybeesést egyetlen forrásban sem találtuk megírva; a két dátum viszont külön-külön megerősített, az összeadás pedig a mi következtetésünk.
Ráadásul a Napoli is a századik évét ünnepli ebben az idényben – „Pe' cient'anne” jelmondattal –, és a két klub létezése ugyanabból az 1926-os átalakulási hullámból ered. Csapkay Károly pedig 1935/36-ban éppen a Napoli vezetőedzője volt.
A programban addig még két meccs van: szombaton 15 órakor a Torino érkezik a Franchiba – egy másik nulla pontos csapat –, szeptember 11-én Velencében játszanak, 15-én pedig az Olasz Kupában fogadják a Pisát. Azt a Pisát, amelynek 1938/39-ben szintén Csapkay volt az edzője.
Ha van olyan dátum, ameddig egy centenáriumi idényben türelmet szokás adni egy edzőnek, az valószínűleg ez.
Amit nem közlünk
A 150,3 millió eurót tényként. Négy-öt különböző összeg kering az olasz sajtóban a módszertantól függően; a számot forrásmegjelöléssel adjuk tovább.
A Franchi pontos jelenlegi befogadóképességét. Az olasz sajtó 22 ezret ír, a Frosinone elleni hivatalos nézőszám viszont 23 132 volt. Mindkettőt közöljük, átlagot nem számolunk.
Csapkay Károly pontos firenzei éveit. Az olasz Wikipédia 1926 és 1930 közé teszi, a Puskás Intézet szerint 1928-ban Feldmann Gyula vette át. Az viszont mindkét forrás szerint biztos, hogy ő volt az első.
Azt, hogy a magyar válogatott játszott-e valaha Firenzében. Nem találtunk rá adatot – az 1934-es világbajnokságon a magyarok Nápolyban és Bolognában szerepeltek –, de a hiányt bizonyítani nem tudjuk.
Rocco Commisso halálának okát és azt, hogy 2019-ben mennyiért vette meg a klubot. Egyiket sem hozták nyilvánosságra.
A Serie A további híreit és beszámolóinkat a Serie A rovatban találod.
Hozzászólások 0
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés