150 millió euró, nulla gól, száz év: a Fiorentina centenáriumi katasztrófája – és a magyar szál

Van egy klub Olaszországban, amely a nyáron 150,3 millió eurót költött – a harmadik legtöbbet a Serie A-ban, a Milan és a Juventus mögött. Ugyanez a klub két forduló után nulla ponttal, nulla szerzett góllal és hét kapott góllal utolsó a bajnokságban.

És hogy teljes legyen a kép: a Fiorentina a második vereségét a saját századik születésnapi gálaestjén szenvedte el, hazai pályán, a feljutó Frosinone ellen, 3-0-ra.

Az este, amit nem így képzeltek el

2026. augusztus 29., szombat, 18:30. A Franchiban 23 132 néző – egy olyan stadionban, amelynek a fele építkezés. A műsor a meccs utánra volt betervezve: lézershow, drónok, klublegendák felvonulása, élő zene.

Előbb viszont le kellett játszani a mérkőzést. Raimondo a 26. és a 68., Bracaglia a 37. percben talált be. A Fiorentina kétszer is kapufát lőtt az első félidőben, gólt nem. A lefújásnál kifütyülték a csapatot.

Az ünnepség ezután mégis lement. Megemlékeztek Davide Astoriról, az elhunyt csapatkapitányról, a Fiesole pedig felcsendítette a „C'è solo un capitano” éneket. A klub visszavonultatta a 10-es mezt, és Giancarlo Antognoninak adta át. Giuseppe Commisso elnök ennyit mondott neki: „Firenze és a Fiorentina tiszteleg előtted, ez a mez a tiéd.”

Négy nappal később, a legendák mérkőzésén Batistuta kétszer is betalált 20 305 néző előtt. Ez volt a centenáriumi hét legszebb pillanata – és jelzésértékű, hogy nem a jelenlegi csapathoz kötődik.

A számok, amiktől megfájdul a fej

A Fiorentina eddigi két bajnokija: Roma–Fiorentina 4-0 (augusztus 24., Malen mesterhármasával) és Fiorentina–Frosinone 0-3.

A védekezés statisztikája a laviola.it összesítése szerint:

• A bajnokságban 180 perc alatt 29 lövést engedélyeztek, ebből 14 volt kapura tartó.

• Ez hatpercenként egy lövés, nagyjából tizennégy percenként egy kapura tartó lövés – és huszonhét percenként egy kapott gól.

• Az Olasz Kupát is beleszámítva (270 perc): 44 lövés, 18 kapura, harminchárom percenként egy gól.

És egy adat, amely mindent elmond: a Fiorentina az idényben eddig négy gólt szerzett, mind a négyet az Olasz Kupában, a Benevento elleni 4-1-en augusztus 14-én. Az egyiket Moise Kean – akit két héttel később eladtak.

Százötven millió euró, tizennégy igazolás

Az Il Fatto Quotidiano nyári költési rangsora szerint a sorrend: Milan 165,05 millió, Juventus 164,35 millió, Fiorentina 150,3 millió euró. Fontos fenntartás: a különböző olasz lapok más-más módszerrel számolnak, és a Fiorentina esetében 130 és 200 millió közötti számok is keringenek attól függően, beleszámolják-e a vételi kötelezettségeket. A 150,3 milliót forrásmegjelöléssel adjuk tovább.

A legnagyobb tételek: Arthur Atta az Udinesétől 25-27 millióért, Christ Inao Oulai a Trabzonsportól 25 millióért, Mateo Pellegrino a Parmától 22,5 millióért, Pedro Gonçalves a Sportingtól 22,5 milliós vételi kötelezettséggel, Beto az Evertontól 18 millióért, Radu Drăgușin a Tottenhamtől 17,5 milliós kötelezettséggel. Kölcsönben érkezett a Real Madridtól Franco Mastantuono – tisztán, vételi opció nélkül.

Távozott viszont Moise Kean a Comóhoz (10 millió kölcsöndíj, 25 millió vételi kötelezettség, plusz 5 millió bónusz), és a záró napon Albert Guðmundsson a Lazióhoz. A sportigazgató a januárban érkezett Fabio Paratici.

A Corriere dello Sport értékelése szerint a piac „dinamikus és drága” volt, de a stratégia menet közben összekuszálódott.

Az edző, akire már fogadnak

A kispadon Fabio Grosso ül, akit 2026. június 8-án neveztek ki 2028-ig, a Sassuolótól – három nappal azután, hogy Paolo Vanolitól elváltak. Grosso ugyanaz az ember, aki 2006-ban belőtte a világbajnoki döntő győztes tizenegyesét.

A római vereség után még óvatos volt: „Nagyon magas volt az akadály. Tudom, hogy rengeteg a tennivaló.” A Frosinone elleni este viszont már máshogy fogalmazott: „Egy ilyen szép napon valami mást szerettünk volna csinálni. Sajnos nagy könnyelműségeket mutattunk.” És vállalta a füttyöt is: „Jogos, hogy jöttek a fütyülések, de a kezdeti tapsot is megtartom magamnak.”

A fogadóirodák gyorsabban reagáltak, mint a klub: augusztus 31-én Grosso menesztésének odds-a 3,50-re zuhant, ezzel a Serie A harmadik legvalószínűbb kiesőjelöltje lett az edzők között. A klubnál egyelőre nem beszélnek váltásról – Paratici bizalma mögötte áll, elvégre az ő döntése volt.

A tulajdonos, aki januárban meghalt

A háttérben ott van a legsúlyosabb változás. Rocco Commisso, a klub tulajdonosa 2026. január 17-én, 76 évesen elhunyt, hosszú betegség után.

Commisso 1949-ben született a calabriai Marina di Gioiosa Ionicában, gyerekként vándorolt ki az Egyesült Államokba, és 1995-ben alapította a Mediacomot, amely az Egyesült Államok ötödik legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatója lett. A Fiorentinát 2019 júniusában vette meg a Della Valle családtól.

Két dolgot hagyott maga után. Az egyik a Viola Park: egy nagyjából 260 ezer négyzetméteres edzőközpont tizenkét pályával és két kis stadionnal, amelyet 2023 októberében adtak át, és amely a tervezett 70 millió helyett végül nagyjából 110 millió euróba került.

A másik a stadionháború. Commisso új stadiont akart, és nem kapott rá engedélyt – a Franchi ugyanis műemlék. A véleményét nem rejtette véka alá: 2022 januárjában a Financial Timesnak azt mondta, a Franchi „a legszarabb dolog, amit valaha kitaláltak”, és hogy „a bürokrácia megőrjít”. Máskor: „Le akarom bontani, ez nem a Colosseum.”

A klubot ma a fia, Giuseppe Commisso vezeti, akit 2026. január 27-én választott elnökké az igazgatóság. A tulajdon a családnál maradt.

A stadion, amit nem lehetett lebontani

A Stadio Artemio Franchit Pier Luigi Nervi tervezte, 1930 és 1932 között épült, és a vasbeton-építészet egyik mérföldköve – a Maraton-torony és a csigalépcsők miatt. 1983-ban nemzeti műemlékké nyilvánították, 2020 májusában pedig újra megerősítették a védettségét.

Az átépítés 2024 februárjában indult el. A teljes projekt nagyjából 265 millió euró, a rendelkezésre álló közpénz körülbelül 205 millió – vagyis hatvanmillió hiányzik a második ütemhez. Közben a bíróság megsemmisítette az 55 millió eurós uniós helyreállítási forrás felhasználását a stadionra; ezt az összeget később más forrásból pótolta a kormány.

A gyakorlati következmény pedig ez: a Franchi jelenleg körülbelül 22 ezer nézőt tud fogadni – az új Fiesole-kanyar felépült, de nem használható, és a Maraton-lelátó egy része is zárva. Az augusztusi ígéret, hogy a centenáriumra megnyílik a Fiesole, nem valósult meg. A teljes befejezés jelenlegi célja 2029.

Vagyis: a klub egy félig lebontott műemlékben ünnepli a századik évét, amelyet a néhai tulajdonosa le akart bontani, de nem engedték neki.

Magyar szemmel: a Fiorentina magyarabb, mint gondolnád

És most jön az a rész, amit magyar olvasó valószínűleg nem ismer.

A Fiorentina első vezetőedzője magyar volt. A klub saját hivatalos története írja le, olaszul: „Az első Fiorentina 1926/1927-ben a via Bellini-i stadionban játszik, az edző a magyar Csapkay Károly, a magyar védő Posteiner Árpád pedig a Fiorentina első külföldije.”

Csapkay 1894. május 29-én született Budapesten, játékos-edzőként dolgozott, és a firenzei Libertastól – vagyis az egyik összeolvadó klubtól – került a Fiorentinához. A klub legelső, 1926. szeptember 20-i mérkőzésén ő ült a kispadon, és Posteiner Árpád ott volt a pályán. A meccs egyébként vereség lett a Signa ellen, és a csapat a Libertas kifakult piros mezében játszott, mert az új szerelés még nem készült el. Az első gólt Mario Baldini szerezte.

Van ebben egy szép történelmi fintor. Alig három héttel a klub megalapítása előtt, 1926. augusztus 2-án fogadták el a Carta di Viareggiót, azt a dokumentumot, amely egyebek mellett kitiltotta a külföldieket az olasz futballból – és amely elsősorban magyar és osztrák játékosokat érintett, több mint nyolcvanat. A Fiorentina ennek a rendeletnek az árnyékában született meg – és rögtön magyar edzőt és magyar védőt szerződtetett.

De a legjobb még hátravan: a lila mez is magyar örökség. A klub hivatalos története kimondja, hogy a viola szín nem elrontott mosásból született, ahogy a legenda tartja, hanem abból, hogy Luigi Ridolfi elnök az Újpest mezéhez hasonló szerelést akart, miután 1928-ban barátságos mérkőzésen találkoztak. Az új, lila mez 1929. szeptember 22-én debütált. Előtte a Fiorentina fehér-piros kockás mezben játszott.

Vagyis a klub neve, beceneve és teljes identitása – a viola – egy magyar csapat színeiből származik.

És ez nem elszigetelt eset. Az olasz Wikipédia szerint a Fiorentina edzői között az olaszok után a magyarok vannak a legtöbben, kilencen – Csapkay, Feldmann Gyula, Ging József, Molnár Ferenc, Senkey Imre, Czeizler Lajos és Hidegkuti Nándor is köztük.

A legfontosabb közülük Hidegkuti Nándor, aki 1961. január 25-én vette át a csapatot, és aki alatt a Fiorentina megnyerte a legelső Kupagyőztesek Európa-kupáját – a Rangers ellen összesítésben 4-1-re –, valamint az Olasz Kupát. Ez a mai napig a klub egyetlen európai trófeája. A következő idényben újra döntőbe vitte a csapatot, méghozzá úgy, hogy az elődöntőben az Újpesti Dózsát ejtette ki 3-0-s összesítéssel.

A magyar klubok és a Fiorentina egyébként sokat találkoztak: a Puskás Akadémia összesítése szerint huszonegy alkalommal, tíz olasz győzelemmel, öt döntetlennel és hat magyar sikerrel. A legnagyobb közülük a Vasasé, amely 1965. június 26-án 1-0-ra verte a Fiorentinát a Mitropa-kupa döntőjében, Bécsben. Újabb kori emlékek: a Debrecen 2009-ben a Bajnokok Ligájában 3-4-re kapott ki tőlük Budapesten, a Ferencváros 2023-ban pedig 2-0-s vezetésről engedte ki a kezéből a győzelmet Firenzében, a 93. percben kapott góllal.

Ami a jelent illeti, itt őszintének kell lenni: ma egyetlen magyar sincs a Fiorentinánál, sem a felnőttkeretben, sem a stábban. A kapcsolat teljes egészében történelmi – de éppen ez benne az érdekes.

Szeptember 20.

Ezért is különös, mi jön a hónap közepén.

2026. szeptember 20-án, vasárnap 12:30-kor a Fiorentina a Napolit fogadja a Franchiban. Ez a nap pontosan száz évvel a klub legelső mérkőzése után van – azé a meccsé, amelyet Csapkay Károly irányított. Ezt az egybeesést egyetlen forrásban sem találtuk megírva; a két dátum viszont külön-külön megerősített, az összeadás pedig a mi következtetésünk.

Ráadásul a Napoli is a századik évét ünnepli ebben az idényben – „Pe' cient'anne” jelmondattal –, és a két klub létezése ugyanabból az 1926-os átalakulási hullámból ered. Csapkay Károly pedig 1935/36-ban éppen a Napoli vezetőedzője volt.

A programban addig még két meccs van: szombaton 15 órakor a Torino érkezik a Franchiba – egy másik nulla pontos csapat –, szeptember 11-én Velencében játszanak, 15-én pedig az Olasz Kupában fogadják a Pisát. Azt a Pisát, amelynek 1938/39-ben szintén Csapkay volt az edzője.

Amit nem közlünk

• A 150,3 millió eurót tényként. Négy-öt különböző összeg kering az olasz sajtóban a módszertantól függően; a számot forrásmegjelöléssel adjuk tovább.

• A Franchi pontos jelenlegi befogadóképességét. Az olasz sajtó 22 ezret ír, a Frosinone elleni hivatalos nézőszám viszont 23 132 volt. Mindkettőt közöljük, átlagot nem számolunk.

• Csapkay Károly pontos firenzei éveit. Az olasz Wikipédia 1926 és 1930 közé teszi, a Puskás Intézet szerint 1928-ban Feldmann Gyula vette át. Az viszont mindkét forrás szerint biztos, hogy ő volt az első.

• Azt, hogy a magyar válogatott játszott-e valaha Firenzében. Nem találtunk rá adatot – az 1934-es világbajnokságon a magyarok Nápolyban és Bolognában szerepeltek –, de a hiányt bizonyítani nem tudjuk.

• Rocco Commisso halálának okát és azt, hogy 2019-ben mennyiért vette meg a klubot. Egyiket sem hozták nyilvánosságra.

A Serie A további híreit és beszámolóinkat a Serie A rovatban találod.