Roma–Inter 2–2: most már közölhető – és eláruljuk, miért nem délután

Délután ezen a helyen azt írtuk, hogy a Roma–Inter mérkőzésről nem közlünk eredményt, mert öt forrás öt különböző képet mutatott, és a 2–2-re mindössze két forrásunk volt – az egyik maga az egyik érintett klub. Most, három órával a lefújás után, a helyzet megnyugtatóan tisztázódott: a Roma 2–2-t játszott az Interrel, és ez tizenhárom független kiadóval alátámasztható.

Ez a cikk két dologról szól. Egyrészt a mérkőzésről. Másrészt arról, hogy a délutáni óvatosság nem túlzás volt, hanem pontosan a helyén való – mert a hibás adatok egy része másfél órával a lefújás után is fent volt, és nem ott, ahol az ember keresné.

Roma 2–2 Inter: kétgólos előny, aztán a második félidő első perce

Manu Koné a 6. és a 37. percben is betalált, az Inter válasza pedig Lautaro Martínez két góljából állt: a 46. és a 79. percben.

A két biztos adat a 6. és a 46. perc – ezeken egyetlen forrás sem tér el. A másik kettőnél jelezzük a szórást: Koné második góljára a kiadók többsége 37. percet ad, három kiadó 36-ot, egy-kettő 38-at; Lautaro második góljára kilenc kiadó 79-et, egy 80-at. A többségi értéket közöljük, de nem teszünk úgy, mintha nem lenne szórás.

A mérkőzés szerkezete egyetlen pillanaton fordult meg, és ezt mindkét edző ugyanígy látta: a második félidő első percében esett gól. Az Opta adata szerint a félidő 51. másodpercében. Gasperini szerint ez „már harmadszor” fordult elő a csapatával az idényben.

A 79. perc és a 6. perc között: amit a tabella nem mutat

Érdemes külön kiemelni, hogy mindkét csapat száz százalékos mérleggel érkezett: négy forduló, négy győzelem, tizenkét-tizenkét pont. Ez a mérkőzés tehát nem egyszerűen rangadó volt, hanem az első alkalom, amikor bármelyikük pontot veszített.

A 2–0-s Roma-vezetést a mérkőzés első félidejében senki nem vitatta – az Inter viszont a szünet utáni első támadásából szépített, és onnantól a mérkőzés más pályán folyt. A végeredmény szempontjából ez a leglényegesebb szerkezeti tény, és mindkét edzői értékelés erre fut ki.

Videóbíró: kivételesen leírjuk, mert ellenkező irányba működött

Szokásunk szerint csak akkor írjuk le a videóbíró szót, ha valamelyik forrás ténylegesen leírja a felülvizsgálat folyamatát – nem elég, ha egy gólt megadtak vagy elvettek. Itt ez a feltétel teljesül, méghozzá négy független kiadónál.

És ami a fontosabb: a felülvizsgálat nem elvett, hanem megadott egy gólt. Koné második góljánál a partjelző lest jelzett, a videószoba ellenőrizte az esetet, és megállapította, hogy a támadó a labda vonala mögött volt. Az egyik forrás a játékvezetői bemondás formájában idézi a döntést: „A felülvizsgálatot követően a Roma 17-es számú játékosa szabályos helyzetben van. A gól érvényes.”

Ez azért érdemel külön bekezdést, mert a videóbírós esetek túlnyomó többsége a sajtóban „elvett gólként” jelenik meg, és az olvasó ehhez szokott hozzá. Itt fordítva történt. A mérkőzést Massa vezette.

Kiállítás: nem volt – és ezt most ki is merjük mondani

A házszabályunk szerint azt, hogy nem volt piros lap, csak akkor írjuk le, ha ezt legalább három egymástól független kiadó megerősíti, és a hallgatás nem számít. Ennél a mérkőzésnél három olyan játékvezetői elemzés is megjelent, amely eseményről eseményre végigmegy a találkozón – ezek közül az egyik kimondottan azt írja, hogy a mérkőzésen nem mutattak fel piros lapot. Ehhez jön hét további kiadó tételes lapfelsorolása, amelyben csak sárgák szerepelnek.

Ez a szokásosnál jóval erősebb bizonyíték, és őszintén szólva ritka. Hat sárga lapot rögzítünk: Barella a 11., Bastoni az 57., N’Dicka a 73., Koulierakis a 82., Ghilardi a 89. percben, továbbá Akanji az első félidő hosszabbításában.

Akanji lapjánál szándékosan nem adunk meg percet: a források 45., 45+3., 45+4., 48. és 49. percet is írnak. Ötféle érték egyetlen sárga lapra – ilyenkor a tartomány az őszinte megoldás.

Gasperini és Chivu

Mindkét idézet a lefújás után jelent meg, és mindkettő hivatkozik az eredményre – ez utóbbi erősebb bizonyíték, mint maga az időbélyeg.

Gian Piero Gasperini nem a döntetlent bánta, hanem a kapott gól módját: „Olyan meccs volt, amit mindkét csapat megnyerhetett volna. Az első góljuk óriási energiát adott egy nagy csapatnak.” A második félidő elején kapott gólról ennyit mondott: „Már harmadszor. Ahogy ezt kaptuk, az felületes volt, és talán elbizakodott is.” Hozzátette: „Mi a magunk portáján nézünk körül; tudatában kell lennünk, hogy bizonyos körülmények között veszélyes csapat tudunk lenni.”

Cristian Chivu a szünetről beszélt a legérdekesebben – pontosabban arról, hogy nem beszél róla: „A második félidővel kezdem: amit az elsőről el kellett mondanom, azt a szünetben elmondtam, és az köztem és a játékosaim között marad.” A folytatásról: „A fordulásban hozzáállást, harcosságot és személyiséget láttam: nagy mérkőzést játszottunk egy olyan csapat ellen, amelyről pontosan tudjuk, mit képvisel.” Egy másik nyilatkozatában pedig: „Jó pont volt ez egy nem könnyű pályán.”

A tabella, számolással

A forduló előtti állás négy független forrásból egybehangzó: mindkét csapat négy mérkőzésen négy győzelemnél, tizenkét ponton állt. A döntetlen mindkettőnek egy pontot ad:

• AS Roma 5 mérkőzés, 13 pont

• Internazionale 5 mérkőzés, 13 pont

Ez a szám visszamenőleg is hasznos. Délután azt írtuk, hogy nem közöljük, hogy a Cagliari vezeti a bajnokságot, noha két kiadó ezt tette – mert a Roma–Inter akkor még gól nélkül állt. A mai eredmény ezt igazolja: a Roma és az Inter is a Cagliari tizenkét pontja fölé került. Aki délután a két kiadó után ment, ma reggelre rossz állítást közölt volna.

Gólkülönbséget és helyezést nem írunk. Az Inter forduló előtti lőtt góljait nem találtuk meg, és egyetlen kiadó „az Inter jobb gólkülönbséggel” megjegyzése egyforrásos.

Amit délután nem közöltünk – és mi lett a hibás adatokkal

Ez a szakasz a nap legtanulságosabb része, mert megmutatja, mennyi ideig él egy rossz szám.

• A hírügynökség javított – körülbelül húsz perc alatt. Délután a törzsszövege már 2–2-t írt, a saját címsora viszont még „ÉLŐ” jelzést és egy olyan gólpercet, amelyet senki más nem hozott. A módosítási időbélyeg szerint a javítás nagyjából húsz perccel a lefújás után futott be. A cím és a törzs láthatóan külön folyamaton megy át ugyanannál a kiadónál.

• A nagy sportlap 2–1-nél maradt. Másfél órával a lefújás után is „74. perc, második félidő” állapotot mutat. Ugyanez a márka a cikkfolyamában már a helyes végeredményt közli – vagyis egyetlen kiadónál két felület mond egymásnak ellent.

• A portál 2–0-nál befagyva. A widget „első félidő vége” állapotban áll, miközben ugyanazon az oldalon a lap saját címe már „végeredmény és összefoglaló”. Cím és tartalom ugyanazon az oldalon.

• Az érintett klub saját oldala: nyelvi verziónként más igazság. Az olasz változat rendben van, meccsjelentéssel és edzői interjúval. Az angol változat viszont másfél órával a lefújás után is „Roma 2–0 Inter ÉLŐ” címet visel, a szövegtörzsében 1–0-val. Ez a délutáni döntésünk utólagos igazolása: a klub saját oldala nem egy forrás, hanem nyelvenként külön forrás, és nem egyformán megbízhatók.

• A másik klub hivatalos oldalán három órával a lefújás után sincs semmi a mérkőzésről. A hallgatás nem megerősítés és nem cáfolat.

Amit nem közlünk

• A nézőszámot. Hivatalos, lefújás utáni adat nincs. Ami kering, az mind mérkőzés előtti, és különböző címkékkel: 65 000 „eladott jegy”, 65 500 jegyértékesítési állás, „több mint 60 ezer” kizárólag a hazai szurkolókra, és 68 000 mint várt nézőszám. Négy szám, négy jelentés. Egyiket sem közöljük nézőszámként.

• Gólkülönbséget és tabellahelyezést, a fenti okból, és mert a forduló még nem ért véget.

• Soulé sárga lapját. Egyetlen kiadó sorolja a sárgázottak közé, más senki.

• Akanji sárgájának pontos percét. Ötféle érték.

• Egy csere okát. Az egyik edző utalt rá, hogy egy játékosa kényszerből ment le. Semmilyen forrás nem ad orvosi részletet, és mi sem adunk – névvel megnevezett élő személyről nem írunk egészségi állapotot.

• A gólpasszokat. Mindkettő egyetlen forrásból van meg.

• A videóbíró és a partjelző nevét. Egyforrásosak.

• Egy mérkőzés előtti megemlékezést, amelyre két forrás hivatkozik, de amelyet önállóan nem tudtunk ellenőrizni.

A csapdák, amelyekkel dolgoztunk

• A legfontosabb módszertani tanulság: ennél a mérkőzésnél a státuszmező önmagában NEM volt megbízható. Két forrás helyes eredményt mutatott hibás státuszcímkével – az egyik „ÉLŐ”, a másik „megszakítva” jelzéssel. Egy nagy adatszolgáltató pedig saját magával került ellentmondásba: a meccsoldala másfél órával a lefújás után is „második félidő, 2–0”, a szerkesztőségi cikke ugyanakkor „befejeződött, 2–2”. Tiszta, gépi „vége” státuszt egyetlen szolgáltató adott. Az eredményt végül a státusz, a tartalom és a független kiadók keresztmetszete döntötte el – nem egyetlen mező.

• Egy klubhírportál cikke „Gasperini: Massa tökéletes volt, nem lesz vita” címmel. Pontosan úgy olvasható, mint mérkőzés utáni játékvezetői kommentár. A megjelenési és a módosítási időbélyeg is egy nappal a kezdés előtti sajtótájékoztatóé. Tankönyvi csapda.

• Egy másik edzői interjú aznapi, frissített időbélyeggel – amely azonban még mindig két és fél órával a kezdés előtti. A bélyeg önmagában itt sem mentett volna meg; csak a tartalom.

• A visszavágó mai találatként. Egy nagy portál „Chivu nem kételkedik az Inter–Roma után” című cikke áprilisi, és 5–2-es Inter-győzelmet idéz. Egy nagy amerikai sportportálnál ráadásul két különböző mérkőzésazonosító tartozik ugyanehhez a párosításhoz; dátum nélküli keresés az áprilisit adja.

• Egy statisztikai alkalmazás „roma-vs-inter” hivatkozása a NŐI Serie A egy decemberi mérkőzését adta vissza. Teljesen más sorozat, ugyanaz a hivatkozásminta.

• Két nagy eredményközlő widgetje egyáltalán nem jelent meg – programhibával. Ilyenkor nincs olvasható státuszmező, és ezt nem szabad „nincs adat” helyett „nem kezdődött el”-nek olvasni.

• Kereső és kiszolgált oldal szétcsúszása, kétszer. Az egyik olasz lap élő blogja a kezdés előtti verziót szolgálta ki, miközben a keresőtalálatban már a végeredményes cím szerepelt. Egy nemzetközi élő blog pedig még mindig 0–0-t és „még nem kezdődött el” állapotot mutatott, ugyancsak végeredményes keresőcímmel. A keresőtalálat nem az oldal.

• Egy enciklopédia Serie A-tabellája a harmadik fordulónál áll. Aki innen számol, két fordulót téveszt – és pont ez az a hiba, amelyet a saját levezetésünk kizár.

Az ötödik forduló vasárnap zárul, utána háromhetes szünet jön: a bajnokság október 10–11-én tér vissza.