Tizennégy lövés, hatszor a kapu közé. Hét lövés, négyszer a kapu közé.
Az első számpár a Fiorentináé, a második a Torinóé – és a mérkőzés 1-2-vel a Torino javára zárult. A firenzeiek tehát kétszer annyit lőttek, mint az ellenfelük, több lövést tartottak kapura, ráadásul mindezt 39 százalékos labdabirtoklásból – és mégis elveszítették a harmadik meccsüket három forduló alatt.
Ez a számsor átírja a Fiorentina eddigi diagnózisát. És a nap másik tanulsága a másik oldalon van: a Torino első pontjait az idényben egy olyan játékos hozta, aki négy napja a klub játékosa.
A gólcsend véget ért – a lehető legkevésbé megnyugtató módon
A Fiorentina két teljes fordulón át nem szerzett gólt: 180 perc, nulla találat, hét kapott gól. A 48. percben ez a sorozat megszakadt.
Mateo Pellegrino lőtt kapura távolról, a labda pedig a kapus, Perri kesztyűje alól csúszott a hálóba. A percre a források 46-ot, 47-et és 48-at is írnak; a többség a 48.-at adja meg.
Ez a klub első gólja az idényben – ezt a hivatalos ligaoldal adataiból vezetjük le, amely három lejátszott mérkőzés után egyetlen szerzett gólt mutat a Fiorentinánál. Kimondani viszont egyetlen forrás sem mondta ki így.
És itt van a probléma. Egy csapat, amelyik a centenáriumi idényét gól nélkül kezdte, pontosan arra várt, hogy bizonyítékot kapjon: a támadójáték működik. Ehelyett kapott egy kapushibát.
Csakhogy a bizonyíték mégis megvan, csak nem a gólban. Hat kapura tartó lövés az a szám, amiről ma senki nem fog beszélni, pedig ez a legbiztatóbb adat, amit a Fiorentina két és fél forduló óta produkált. A Torino ugyanezen az estén négyet ért el – hatvanegy százalékos labdabirtoklás mellett.
Már nem az a baj, hogy nem tudnak helyzetet teremteni
Az első két forduló után a diagnózis kézenfekvő volt: a Fiorentina nem szerez gólt, tehát nem tud helyzetet kialakítani. A Roma 4-0-ra, a feljutó Frosinone 3-0-ra verte őket, és a klub a saját századik születésnapi gálaestjén kapott ki hazai pályán – erről külön elemzésben írtunk.
Ma viszont ez a magyarázat megdőlt. Egy csapat, amelyik tizennégy lövésből hatot tart kapura egy hatvanegy százalékban birtokló ellenféllel szemben, nem képtelen helyzetet teremteni. A probléma átkerült a másik térfélre.
Nézzük meg, hogyan esett a két kapott gól.
A 74. percben – egyes források szerint a 73.-ban – Rolando Mandragora lőtt ballal, távolról; David de Gea hozzáért, de nem tudta kivédeni. A 82. percben Ché Adams talált be közelről, akrobatikus mozdulattal, Rafik Belghali beadásából. Két beszámoló hozzáteszi, hogy a jelenetnél a hazai Valdepeñas hibázott, és Adams megelőzte João Máriót.
Vagyis nem szétesett védelemről van szó. Egy távoli lövés és egy beadásra érkező csatár – két egyedi pillanat, nem sorozatos szétnyílás.
Ez viszont véleményem szerint rosszabb hír Fabio Grossónak, nem jobb. Egy csapatot, amelyet rendre kinyitnak, edzésen lehet javítani: a rendszerhibák láthatók és gyakorolhatók. Egy csapatot, amelyik többet teremt az ellenfelénél, és mégis két egyedi pillanaton bukik el – harmadszor egymás után –, nehezebb megfogni. Ott ugyanis nem az a kérdés, mit csinálnak rosszul, hanem hogy miért nem jön össze semmi.
Négy nap, egy bemutatkozás, egy gól – és semmi ünneplés
A Torino története ennél is beszédesebb, és nem érzelmi okból.
Mandragora korábban a Fiorentina játékosa volt, és ma ellenük szerezte az egyenlítő gólt. Nem ünnepelt – a Franchi közönsége pedig megtapsolta.
Ami viszont ennél is fontosabb: egy beszámoló szerint ez volt a bemutatkozása a Torinóban, négy nappal az átigazolása után. Ezt az adatot egyetlen forrás közli, de két dolog megerősíti a szerkezetét: a klub körüli sajtó a mai keret bemutatásakor az első alkalommal behívottak között sorolta fel, Ignazio Abate pedig a mérkőzés előtti sajtótájékoztatóján már „vezérnek és az egyik csapatkapitánynak” nevezte.
Álljunk meg ennél a mondatnál egy pillanatra. Egy vezetőedző, aki egy négy napja érkezett, még egy percet sem játszott középpályást nevez vezérnek a nyilvánosság előtt, nem bókol – hanem elárulja, mi hiányzik az öltözőjéből. A Torino három vereséggel és nulla ponttal érkezett Firenzébe, köztük egy olasz kupa-búcsúval. Az első pontjaikat pedig az az ember hozta, aki négy napja lépett be az ajtón.
Ez a Torino szempontjából jó hír és rossz hír egyszerre. Jó, mert az igazolás azonnal működött. Rossz, mert azt jelenti: a különbséget nem a meglévő keret fejlődése hozta meg, hanem egy kívülről érkező ember.
A kényszerű átalakítás, ami bejött
Van a mérkőzésnek egy taktikai szála, amit érdemes kiemelni, mert nem a terv része volt.
Abate hármas védelemmel kezdett. A 39-40. percben viszont Saúl Coco sérülés miatt lement, Ismajli állt be a helyére – és a beszámolók szerint a szünet után a Torino négyvédős rendszerre váltott.
A két góljuk ezután esett, a 74. és a 82. percben.
Óvatosan fogalmazok, mert az összefüggés nem bizonyított: nem tudjuk, hogy a rendszerváltás hozta-e a gólokat, vagy csak egybeesés. Az viszont tény, hogy a mérkőzést eldöntő húsz perc egy kényszerből született felállásban zajlott – és hogy egy pályafutása első Serie A-idényét vezető edző menet közben, egy sérülés miatt alakította át a csapatát, majd megnyerte a meccset.
Fiorentina-oldalon szintén volt kényszerű csere: Oulaï a 24. percben izomsérüléssel hagyta el a pályát, Ndour állt be a helyére. Grosso a szünetben további két cserét hajtott végre.
Nulla pont, huszadik hely – és amit erről tudni lehet, illetve nem
A Fiorentina három forduló után nulla ponttal, egy szerzett és kilenc kapott góllal a huszadik, vagyis az utolsó helyen áll – ezt a hivatalos ligaoldal is így mutatja. A Torino három ponttal szerezte meg az idénybeli első győzelmét.
A tabellát fenntartással kell kezelni: ez a forduló kora délutáni mérkőzése volt, az Inter–Napoli és a Roma–Atalanta ezután következett. A Fiorentina utolsó helyén viszont ez ma már nem változtat.
Grosso helyzetéről pedig fontos pontosan fogalmazni, mert ilyenkor keveredni szokott a hír és a találgatás.
A klub semmilyen nyilatkozatot nem adott ki róla. Az egyetlen mai olasz cikk, amely a jövőjével foglalkozik, kifejezetten azt írja, hogy jelenleg nem fenyegeti menesztés – miközben Thiago Mottával kapcsolatos pletykákat is említ. A menesztési esélyét latolgató augusztus 31-i fogadóirodai számok ehhez a mérkőzéshez nem kapcsolódnak, és nem hírügynökségi értesülések. A firenzei sportsajtó 4,5-es osztályzatot adott neki, „koromsötét” címmel – ez viszont véleményrovat, nem beszámoló a munkahelyi helyzetéről.
Huszonegyezren ültek a lelátón
Egy adat, amely a centenáriumi idény furcsa kettősségét mutatja: a Franchiban 21 785 belépőt adtak ki, a bevétel 569 939,71 euró volt.
A stadion a felújítás miatt jelenleg nagyjából huszonkétezer nézőt tud fogadni – vagyis ez lényegében telt ház. Egy klub, amelyik nulla ponttal, kilenc kapott góllal és a tabella utolsó helyén áll, továbbra is megtölti a saját félkapacitású, félig lebontott stadionját. A kereslet nem az eredményhez kötődik.
A jegyzőkönyv
Fiorentina: De Gea – João Mário, Drăgușin, Viery, Valdepeñas – Fagioli, Oulaï, Brescianini – Mastantuono, Pellegrino, Njie. Vezetőedző: Fabio Grosso.
Torino: Perri – Comuzzo, Saúl Coco, Cömert – Fortini, Gineitis, Mandragora, Fitz-Jim, Cacciamani – Vlašić – Adams. Vezetőedző: Ignazio Abate.
Cserék a Fiorentinánál: 24. perc Ndour (Oulaï helyére, sérülés miatt); 46. perc Atta (Brescianini) és Gnonto (Mastantuono); 76. perc Beto (Pellegrino); 79. perc Gonçalves (Njie). A Torinónál: 39-40. perc Ismajli (Saúl Coco, sérülés miatt); 56. perc Patterson (Fortini) és Belghali (Cacciamani); 69. perc Simeone (Gineitis) és Bragança (Comuzzo). A cserék perceit több esetben egyetlen forrás közli.
A számok (a teljes idejű adatokat közlő egyetlen elérhető forrás szerint): labdabirtoklás 39-61 a Torino javára (egy másik lap 40-60-at ír), lövések 14-7, kapura tartó lövések 6-4, szögletek 3-5, szabálytalanságok 13-9, lesek 1-0, védések 2-4, passzok 350-549.
A mérkőzést Davide Massa vezette, asszisztensei Meli és Imperiale, a negyedik játékvezető Arena, a VAR-nál Giua ült Marini társaságában.
Magyar szemmel: Kugyela Zalán kimaradt – és ez most nem rossz hír
A Torino 19 éves magyar támadója, Kugyela Zalán nem került be a huszonhat fős keretbe. Ez az információ három egymástól független keretlistából is megerősíthető.
Első ránézésre ez rossz hír. Valójában nem az – és a magyarázat ugyanezen a napon található meg.
Kugyela ugyanis ugyanazon a napon a Primaverában, vagyis a Torino U20-as csapatában játszott, kezdőként, a Como elleni 2-4-es hazai vereségen. A torinói csapat kétgólos előnyt engedett el; a Primaverában így egy pontnál tartanak.
Ez lényeges különbség. Ha egy tizenkilenc éves játékos azért marad ki a felnőttkeretből, mert ugyanabban az időben kilencven percet játszik a korosztályos bajnokságban, az nem elutasítás, hanem beosztás. Ebben az életkorban egy végigjátszott Primavera-mérkőzés többet ér a fejlődésnek, mint egy kihasználatlanul eltöltött Serie A-kispad – főleg egy olyan csapatnál, amelyik épp az idénybeli első győzelméért küzdött.
Egy dolgot viszont nem tudunk lezárni. Az egyetlen forrás, amely közli a Primavera összeállítását, Kugyelát a négyes védelemben, bal oldalon tünteti fel – ez ellentmond annak, hogy a klub korábbi közleményei és a magyar sajtó támadóként írják le. A percszámát és az osztályzatát nem sikerült megszereznünk. Ezért a poszt kérdését nyitva hagyjuk.
Rajta kívül a mérkőzésnek nem találtunk magyar érintettjét: egyik felnőttkeretben sem szerepelt magyar játékos, a játékvezetői stáb teljes egészében olasz volt.
Amit nem közlünk
A várható gólértéket (xG). Egyetlen forrás sem közölte a cikk lezárásáig; a nagy statisztikai oldalak közül több még a mérkőzés előtti oldalt szolgálta ki. xG-számot ezért nem írunk le.
Mérkőzés utáni nyilatkozatokat. Sem Grosso, sem Abate, sem egyetlen játékos nyilatkozata nem jelent meg a cikk lezárásáig. A keresésben felbukkanó Grosso- és Abate-idézetek a szeptember 4-i, mérkőzés előtti sajtótájékoztatókról, illetve a Roma és a Frosinone elleni korábbi meccsek utánról származnak – ezeket nem használjuk reakcióként. Az egyetlen kivétel Abate Mandragoráról szóló mondata, amelyet kifejezetten mérkőzés előttiként jelölünk.
A sárga és piros lapokat. Az egyetlen teljes idejű statisztikát közlő oldal nulla lapot mutat mindkét csapatnál, más forrás pedig egyet sem említ. Huszonkét szabálytalanság mellett ez szokatlan, ezért nem állítjuk, hogy nem volt lap – csak azt, hogy egyetlen forrás sem jelentett egyet sem.
A VAR-beavatkozásokat, tizenegyeseket és az esetleg érvénytelenített gólokat. Ilyet egyetlen beszámoló sem említ, de a hivatalos jegyzőkönyv a cikk lezárásáig nem frissült, ezért kizárni sem tudjuk.
A gólpasszokat az első két gólnál. Egyetlen forrás írja Drăgușint, illetve Cömertet; Adams góljánál Belghali beadását több beszámoló is megerősíti.
Azt, hogy ez Abate első Serie A-győzelme lenne vezetőedzőként. Logikusan következik abból, hogy ez az első élvonalbeli idénye a kispadon, és a Torino az előző három meccsét elveszítette – de egyetlen forrás sem fogalmaz így, ezért nem állítjuk.
Klubtörténeti rekordként a mai vereséget. Egyetlen mai beszámoló sem hoz rekordot a Fiorentina rajtjával kapcsolatban.
Kugyela Zalán posztját, játékperceit és osztályzatát a Primavera-mérkőzésen. Lásd fent.
A forduló további mérkőzéseiről a szombati előzetesünkben írtunk. A Serie A további híreit és beszámolóinkat a Serie A rovatban találod.
Hozzászólások 0
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés